Egy írás a Nagykun-napokról...

Egy írás a Nagykun-napokról, 1959-ből, mikor még '56-ot ellenforradalomként említették és egyéb különbségek... Említve Makra Lajos túrkevei csikóst.

Szolnok Megyei Néplap 1959. július 26. (10. évfolyam, 174. szám, 5. oldal)

Az egykori és a mai Nagykun-napok

Álmatag fülledtség nyomasztotta a város hangulatát. Karcag élt is, nem is. A korzóról behúzódtak a vénkisasszonyok körül legyeskedő fehér kesztyűs tiszturak, a városháza parkjában nagyokat ásítottak az ügyeletes csendőrök.
– Nem lesz így jó tovább – szónokolt Csokai Pista. – Életet, elevenséget a lassan haldokló Kunságba.
– Aztán de van erre elképzelésed – figyeltek fel a lelkes karcagi sportbarátok.
– Alakítsuk meg a Nagykun Sportligát, rendezzük meg a Nagykun Viadalokat.
Csend lett, tetszett az ötlet az embereknek, s Csokai folytatta:
– A hat nagykun város: Karcag, Kisújszállás, Túrkeve, Kunszentmárton, Kunmadaras, Kunhegyes fogjon össze:
A nagykun városok küldöttei elfogadták ezt a javaslatot is. Még egy bejelentés volt hátra.
– Az első nagykun napokat a karcagiak kezdjék.
Ez is ellenvetés nélkül elfogadódott.
S így 1929-ben Karcag városában megrendezték először a nagykun hetet.
A megnyitó ünnepre felvonultak a kunság lovasai, kerékpárosai, birkózói, atlétái s letették a kunsági fogadalomtételt.
Hirtelen felszökött a sportolók létszáma. Városonként nyolcvanan, százan érkeztek, zömében olyanok, akik a kapanyél, kaszatokmány, a gulya mellől indultak egyenesen a pályára.
Vasárnaptól vasárnapig 8 napon át tartottak a viadalok. Az elsőt a karcagiak nyerték. A második nagykun hét vendégeit a túrkeveiek fogadták.

A kevi csordajárást lovaspályává alakították, elboronálgatták az ökrök által taposott göröngyöket, s itt zajlott le a nagykun hét legizgalmasabb versenyszáma: a lovasverseny.
A fénylőszőrű, gazdagon kantározott lovak, elegánsan öltözött lovasok után bandukolt egy rossz szürke ló. Rajta Makra Lajos, a túrkevei csikós. Valami hencegő városházi ficsúr meg is nevettette metsző szellemességével a hölgyeket.
– Ez a csikós arra jó, hogy gebéjével megijessze a többi lovat s azok mielőbb befussanak.
A harmadosok, éves cselédek, részes aratók dübörgő tapssal köszöntötték a lóhosszakkal elsőnek beérkező csikóslegényt. Az összetett versenyt immár a másodikat is karcagiak nyerték, de lófuttatásban a harmadik nagykun játékokon Kunszentmártonban is Makráé lett a pálma.
Méghozzá nem is olyan egyszerűen.
A kunszentmártoni uraság ezüstkantárt ajánlott fel versenydíjért. Bízva abban, hogy az elsőség úgy is őt, vagy embereit illeti. Ám de Makra nyereg nélkül, szőrén ülve ismét elsőnek futotta be a 2400 méteres pályát. A nagylelkű uraság erre visszakozót fújt. A felzúdulás olyan nagy lett, hogy a Nagykun Sportliga vezetősége határozott: Kunszentmártont kizárják a szövetségből. Erre a fellépésre, a nép elégedetlenségére végül is meglett az ezüstkantár.
A harmadik évben kun-olympiásszá fejlődtek a nagykunsági kezdeményezések. – Kiskunhalasra, a kiskunság székvárosába hívták meg a nagykunság győzteseit, s hol itt, hol ott vetélkedett a két kunság ifjúsága.
A negyedik rendező Kisújszállás városa volt, az ötödik Mezőtúr, mivel hogy ez évben gyarapodott a Nagykun Sportliga. Felvették Mezőtúrt és Törökszentmiklóst.
S volt egy szám, a versenypontokon kívüli verseny, ami döntően beleszólt az elsőségbe, s végig a túrkeveiek nyerték. Ez pedig a birka-pörkölt-főzés. A keviek minden esetben bográcsba tették a birka lábait, fejét s így sajátságot, aromát adva az ételnek.
A Nagykun Viadalok hamarosan országos hírre tettek szert. Kisújszálláson részt vett a játékokban az akkor 75 éves Porteleki László, az athéni olimpikon. A nagykun hetek anyagiakban is sokat hoztak a kun városoknak. Túrkevén 1930-ban 2 ezer pengő jövedelem maradt tisztán a kasszában, amit a város kulturális fellendítésére fordíthattak.
A nagykun napok megmozdították a kunság aluszékonyságát, életet vittek a tikkadásba. Egyszerű dolgozó embereket vontak be a városok életébe, a viadalokba. A kormányzat nem is nézte jó szemmel. A második világháború idején belügyminiszteri parancs érkezett. Nemzetiségi elkülönülés címén betiltották a nagykun napok rendezését.
Még ezt is. A sportkeretekbe öltöztetett kunsági ünnepeket is betiltották. Vajha nagyot nézne vitéz Keresztes-Fischer belügyminiszter úr mostanság! Mert a felszabadulás óta újfent nagykun ünnepeket ülünk. Eszmeiségben, tartalomban bővülve.
A felszabadulás előtt az egykori nagykun napok műsorát birkózás, lóugratás jelentette. Azóta abban vetélkednek a kunsági városok, ki tör élre előbb a haladásban. 1951-ben Túrkeve, az országban elsőnek, termelőszövetkezeti város lett. Követte a többi, s 1959-ben a megyében és az országban ugyancsak először Karcagon tízezer holdas mammut-szövetkezetek alakultak. Az ellenforradalom után Kisújszálláson találkozott először a kormány és a parasztság, az 1957-es nagykun napokon. Mire Mezőtúr a hetes lakodalommal válaszolt, eljött Dobi István, Dögéi Imre vendégként. A túrkeveiek kilences lakzival tetézték s Münnich elvtársat látták vendégül. Hruscsov elvtárs instrukcióira a karcagiak elterjesztették a siló-kukoricát, megszervezve az elsőséget. – Erre a túrkeveiek ezév tavaszán termelési versenyre hívták az országot.
S még számos példa arra vall, végre igazi nemes vetélkedés színhelye a nagykunság. Beleszólnak az országos termelési eredményekbe, a politikai eseményekbe s a mostani nagykun viadalokat az egész ország szemmel kíséri.
Kísérő jelenségként, újult szellemben hol egyik, hol másik városban felelevenítik a nagykun napokat is. Az 1957-es nagykun hét kisújszállási emlékeit mindenki ismeri még. A négy város termelőszövetkezeteinek fejlődését szemlélheti majd a látogató. – A Nagykunság a termelőszövetkezeti mozgalom bázisa, nyolc hold területen rendez kiállítást. Három napon át sportban, színjátszásban, táncban, szavalásban is vetélkednek a kunságiak.
S az egykori haladó hagyomány kivirágzott a nagykunságban.

Borzák Lajos

Nagykun-napok (Nagykun Sportviadal)

1. Karcag, 1929. augusztus 18-25.

2. Túrkeve, 1930. augusztus 17-23.

3. Kunszentmárton, 1931. augusztus 9-20.

4. Kisújszállás, 1932. augusztus 7-14.

5. Karcag, 1933. augusztus 20-27.

6. Túrkeve, 1934. augusztus 5-12.

1. Kiskunhalas, 1934. szeptember 8-9. (I. Nagykun-Kiskun viadal)

7. Kisújszállás,1935. augusztus 18-25.

8. Törökszentmiklós, 1936. augusztus 9-23.

9. Mezőtúr, 1937. augusztus 20-22.

10. Karcag 1938. augusztus 7-14.

2. Karcag, 1938. augusztus 20-21. (II. Nagykun-Kiskun viadal)

11. Kunhegyes, 1939. augusztus 20-27.

12. Karcag, 1942. szeptember 6-8.

13. Karcag, 1943. augusztus végén

14. Karcag, 1948. augusztus 15-22.

Kisújszállás, 1949. szeptember 1-4.

Karcag, 1950. augusztus 20-27.

Túrkeve 1951. ???

Kisújszállás, 1954. szeptember 11-12. és 18-19.

Kisújszállás 1957. aug 11-20.

 

Nagykun Diák Sportviadal

1. Karcag, 1969. április 25-27.

2. Karcag, 1971. május 2-4.

3. Karcag, 1973. április 28-30.

4. Karcag, 1975. április 25-27.

5. Kisújszállás, 1977. április 29-május 1.

6. Túrkeve, 1979. április 28-30.

7. Túrkeve, 1981. április 24-26.

8. Kunszentmárton, 1983. április 22-24.

9. Kunhegyes, 1985. április 27-28.

10. Karcag, 1987. május 1-3.

[PORCSALMI Lajos: A nagykun viadalok története 1929-től napjainkig. Készült a kunok letelepedésének 750. évfordulójára emlékeztető ünnepségek, rendezvények, emlékműavatások időszakában / Készítette Porcsalmi Lajos Szolnokon, 1989-ben. (Kunszentmárton), Kunszentmárton Polgármesteri Hivatal, 1989. 184 pp. : ill.]