A)
Makra Albert 1848–49-iki huszár százados, nyilvántartási biztos, 65 éves, Beregszászban elhunyt 1893-ban.
forrás: Vasárnapi Ujság 53. szám. 1893. 40. évfolyam. 909. oldal
× × ×
B)
Honvéd Schematismus, vagy is: az 1848/9-ki honvédseregből 1868-ban még életben volt főtiszteknek névkönyve. Összeállította Mikár Zsigmond alszázados. Kiadta Bakó Farkas százados. Pesten nyomtatott Kunosy és Réthynél. 1869
Kerestem ebben, de nem találtam.
forrás:
http://www.szabarchiv.hu/drupal/sites/default/files/Honv%C3%A9d%20schematizmus.pdf
× × ×
C)
Pataky József 48-as
honvéd-tüzérhadnagy Petőfi haláláról.*
Számlálva a napokat, melyek
mind-mind
közelebb visznek síromhoz, pár sorban megemlékezem én
is az 1848/49. évekről, a dicső
szabadságharczról, melyben mint
tüzér-tiszt magam is részt vettem.
Negyvennyolcz éve múlt már,
hogy a magyar függetlenségi harcz lánglelkű dalnoka: Petőfi
Sándor, a fehéregyházi ütközetben elesett.
Az ütközet, melyet az ellenség,
„segesvári
csata”-nak
nevezett s melyet a magyar történet „fehéregyházi ütközet”
név alatt fog örökké emlegetni, reggeli 6 órakor kezdődött s
állhatatos szerencsével folyt délután 5 óráig.
Bem tábornok, ki 2800 emberével és 8
ágyújával a jobb szárnyon Fehéregyház falura támaszkodott, az
én felügyeletem alatt erős ágyúzást indíttatott Ivin nevű
orosz alezredes csapatja ellen, s mig az javában folyt, a balszárny
ismét támadásokat tett a Küküllő völgyében. Lüders, az orosz főhadvezér, Bem
tábornok haderejének kicsiny voltából ítélve s a támadási
helyen mindössze is csak tüntetést vélvén, személyesen a
balszárnyra: Maros-Vásárhely felé sietett, hogy a hiedelme
szerint onnan előnyomulandó főseregünknek útját állja. S
valóban erről kellett volna Kemény Farkas seregének
érkeznie, ki Tordánál egy napot késett.
Petőfi Sándor őrnagy, ki előtte
való nap Székely-Keresztúron hált, kocsin jött át
Új-Székelyről, hol főhadiszállásunk volt s Héjjasfalvánál
érte utói a magyar csapatot.
Fehéregyháza felső végén 8 órakor
mutatkozott az orosz előhad, melyet, ha jól emlékszem,
Skariatin
orosz tábornagy vezetett. Részünkről
az első lövés egy
hatfontos ágyúból történt,
melyet egy tüzéremtől Bem
tábornok maga vett el, maga irányozott és mely lövés Skariatint
lovastól együtt földre terítette. Erre iszonyú
golyózápor,
roham és öldöklés keletkezett, melyben derék honvédeink egy
ingre vetkőzve küzdöttek.
Petőfi Sándort saját szemeimmel
láttam épen
Bem tábornok mellett, ki az orosz lovasságot
már
harmadik izben ostromolta. Mindketten oly helyen állottak ekkor,
mely leginkább ki
volt téve a nagy tömegben előtörő orosz
lovasság rohamának.
Nekünk ebben a zűrzavarban egy
távolabb
eső hely lett kijelölve a tartózkodásra. Egyszerre
csak Bem hozzám kiáltott, hogy nem láttam-e
Petőfit ? E
kérdésre már nem tudtam feleletet
adni, mivel egy golyó ugyané
perczben földre
terített.
Később az ideiglenesen fölállított
sátorkórházban hallottam Lengyel József ezredorvostól,
hogy ő
a Fejéregyházán alul elfolyó patak hídján, mely előtt Bem
tüzéreimmel az orosz lovasságot lövette, látta Petőfit.
Ugyanott beszélte
Bem kíséretéből gróf Haller is, ki szintén
sebet
kapott, hogy Petőfit az ágyúfedezet közelében látta, a
Kossuth- és Mátyás-huszárok közt. Egy
Szabó nevű súlyosan
sebesült tiszttársamtól,
ki Petőfi-nek jó pajtása volt s ki
rövid idő múlva
még ott a sátorkórházban kiszenvedett,
hallottam, hogy ő látta, a midőn Petőfit a kozákok
körülfogták
s egy segesvári polgár a mellén
pikával ütött mély sebet.
Báró Heydte-nek, ki az ellenség
részéről a
halottakat takaríttatta, a Fehér egyháza felső
felén éjszakról lefutó patak partjára ásott közös
sirba
hányt 234 halott között megakadt a szeme
egy hegyes szakállú és
bajuszú ifjún, ki őrnagyi
rangot viselt, s kinek mellén pikával
ejtett mély
seb tátongott.
Megemlékezem még Lüders tábornok
főhadvezérről, ki Maros-Vásárhelytt Kemény seregét
hiába
várván, délután Fehéregyháza felé visszafordult, új ütegeket,
friss csapatokat vegyített a
harczba, s végre Fehéregyházából
Bem vitéz
honvédéit kiverte. Mindamellett maroknyi seregünk
Lüders 12 ezer embere és 32 ágyúja ellen
esti 10 óráig
tartotta magát, mignem az orosz
lovasság Bem jobb szárnyát,
tartalék huszárjait,
majd gyalogságát is megtörte, miközben az
üldözésre kelt uhlánusok és kozákok nagy mészárlást vittek
végbe a holdvilágos éjjelen.
Bemet a kozákok körme közül az
óriás erejű
Zeyk Domokos, a fürge Daczó József és a hires
Makra Albert vágta ki, kik őt
védve, hárman
tizennyolcz orosz dzsidást vágtak le. (Zeyk
Domokos aztán maga is e csata áldozata lett.)
Így a fehéregyházi ütközet, mely
Skariatin
halálával kezdődött s Petőfiével ért véget, meg
lőn ugyan boszúlva, de nem pótolta a lánglelkű
költő helyét
azóta senki, s mi élő bajtársak ma
is hangoztatjuk, hogy Petőfit
nem adtuk volna – az összes tábornokokért! . . .
* Ezt az adalékot a „Vasárnapi
Ujság” számára
Mező-Kaszonyból Kóródy Zoltán úr küldte
be, kihez
az eredeti kézirat 1894-ben került.
forrás: Vasárnapi Ujság 32. SZÁM. 1897. 44. ÉVFOLYAM 520. oldal
http://epa.oszk.hu/00000/00030/02268/pdf/02268.pdf
× × ×
D)
Egy öreg honvéd Petőfi haláláról. – Nyírvidék. Vegyes tartalmú heti lap. Szabolcs vármegye hivatalos lapja, 15.évf. 49.szám, Nyiregyháza, 1894. deczember 9. [2 számozatlan oldal]
[http://library.arcanum.hu/hu/view/Nyirvidek_1894/?query=szo%3D%28%22makra%20albert%22%29&pg=406&zoom=h&layout=s]
× × ×
E)
Említve itt is [Beregszász]:
http://www.karpatinfo.net/hetilap/kultura/emlekmu-beregszaszi-honvedeknek#slide-3-field_image-2432869
× × ×
F)
Budapesti Hírlap 357. szám, 1893. december 28., 8. oldal
(Gyászrovat.) Meghaltak: [...] Felső- és alsószilvási Makra Albert 1848–49-iki huszárszázados, nyilvántartási biztos, 65 éves korában, e hó 25-én Beregszászban. [...]
× × ×
G)
Pénzügyi Közlöny, 1891 október 21. / 22. szám, 564. oldal (Megjelent 1892-ben)
"Kinevezések
A magyar királyi pénzügyminiszter által:
Makra Albert, kataszteri irattárt kezelő irodatiszt, ideiglenes minőségű II. oszt. pénzügyi fogalmazóvá és földadónyilvántartási biztossá a beregszászi pénzügyigazgatósághoz."
