IGAZGATÓ. MÚZEUMÖR. Függelékben: Sőregi: Méhkasalakú földbe vájt üregek feltárása Debre-cen város téglagyári telepén. Mi volt az üregek rendeltetése ? Ecsedi: A debreceni cseréppipa. DEBRECEN SZ. KIR. VÁROS DÉRI MÚZEUMÁNAK KIADVÁNYAI. SZERKESZTI : DR. ECSEDI ISTVÁN. XXVII. VÁROSI NYOMDA, DEBRECEN 1932
Részlet Ecsedi István: A debreceni cseréppipa. című munkájából, 87-88. oldal:
"...Debreceni nagy Makrai vagy Makra vagy csalópipa. Kiss Gábor erről azt tudja, hogy ennek nevét bessenyesi Széli Farkas debreceni királyi táblaelnök kutatta ki és úgy találta, hogy a nevét egy Makra nevű híres alföldi betyártól kapta. Maga a pipa inkább dísznek, mint használati tárgynak készült. Dereka 20 cm. hosszú és e nagy fejet aránytalanul rövid 4—5 cm.-nyi nyak tartja. Rendkívül gazdagon van díszítve. Száján lapos-kupak van. Nyaka gombos. Veres és fekete színben hozták forgalomba. Ma csak Kiss Gábor tudja csinálni. Valószínű, sohasem használták, csak dísznek és a dohányos emberek ijjesztésére tartották azért, mert ebbe egy egész zacskó dohányt bele lehet tölteni.
Kis Makra pipa. Csinos, tetszetős formájú, nagyobb fajta cseréppipa. A nyak és a derék összejövésénél erősen domború. Felső része pogácsás, bajuszos díszítésű, alsó része sűrűn x-ezett. Veres és fekete kivitelben árulták."
× × ×
Makrapipa vendéglő
Zugló legrégibb, mai is álló vendéglőjét Ágocs János megbízásából Jellinek János építőmester emelte 1889-ben. Az 1900-as évek elejére jól ismert és népszerű tanyája lett a Zuglóba kiránduló pestieknek. A háború előtt tulajdonosai: Janausz Ferenc, Wurm Ferenc, Waschata Győző majd özvegye.
A ház homlokzatkiképzése különösen jellegzetes.
Fennállásának teljes időszakában étterem-kocsma működött a házban, csak az utóbbi években költözött ide egy ruházati kereskedés.
Tervezte: Jellinek János
Építés éve: 1889
Cím: Budapest, XIV. ker. Bosnyák u. 3.
GPS: 47.516670 - 19.109506
Beküldte: leguan 2013:10:18 18:01
