A település keletkezésének pontos időpontja ismeretlen, de a régészeti kutatások során előkerült leletek azt bizonyítják, hogy ezen a területen már a honfoglalást követő években laktak emberek. Ennek magyarázata földrajzi eredetű: nem messze volt a Duna egyik ága, a Sárvíz, amely áradások idején a laposabban fekvő területeket elöntötte, így azok lápos, mocsaras területekké váltak a belvizes területekkel együtt. Örkény és környéke homokdombvonulatával kiemelkedik ebből, és ezáltal vált ideálissá a letelepedéshez. Ez a kiemelkedés áradások idején is alkalmas volt közlekedésre, elsősorban ennek köszönhető, hogy itt alakult ki a „Szegedi nagyút”, a „Magna via”.
A középkorban Örkény fejlődését nagyban elősegítette, hogy a fenti út mellett körülbelül egynapi járóföldre esett Budától, illetve Pesttől, így az utazók, kereskedők és kíséretük mint pihenő- vagy megszállóhelyet vették igénybe. Az út jelentősége folyamatosan nőtt. A hadsereg is rendszeresen használta vonulóútvonalnak, valamint postaútként is funkcionált. Mivel több postaútvonal ágazott itt szét, Örkényen fontos elágazó és lóváltó postaállomás létesült.
A 18. század első harmadától a Grassalkovich család tulajdonába került. A pusztai postaállomás jobbágyokkal való betelepítése (1784) II. Grassalkovich Antal nevéhez fűződik. Ezután Örkény népessége lassú egyenletességgel fejlődött. A Grassalkovich uradalom építészének tervei alapján 1844–47-ben épült meg a Szent Lipót tiszteletére szentelt római katolikus templom.
Az 1870-es években a földtulajdonos az értéktelen termőföldeket értékesítette lőtér céljára a Császári és Királyi Hadsereg részére. Ettől az időponttól napjainkig igen jelentősek a katonai gyakorlatozások, és távoli alakulatok tagjai is megjelennek a térségben. A lényegi változások Örkény életében 1888 után következtek be, amikor is Pálóczi-Horváth István szabad kezet kapott a hatalmas kiterjedésű, kiaknázatlan lehetőségeket rejtő uradalom felett. Örkény az ő munkálkodása következtében felvirágzott. 1889-ben megindult a vasúti közlekedés, mind személy-, mind teherfuvarozás. Pálóczi és felesége ingyen bocsátotta a vasút rendelkezésére a szükséges területet, nagyban elősegítve ezzel a település további fejlődését. 1889–93 között építtették a ma Szabadidő Központként funkcionáló Pálóczi-Horváth-kastélyt. Létrehozta a Pálóczi-Horváth telepet (ma Táborfalva), valamint a Várady telepet (ma Hernád része). Építtetett tégla- és cserépgyárat, tanyasi és belterületi iskolákat, majd a Gazdaképzőt. A református templomot 1923–26-ban szintén az ő segítségével építették. A községben a szállítást kisvasúttal oldották meg, amely szerepet játszott a lakosság falun belüli közlekedésében is.
A lakosság egy részének külterületi koncentrálódása végül Táborfalva leválásához (1949) vezetett, azonban 1970-ben ismét visszakerült, mert Hernáddal és Pusztavaccsal együtt az Örkényi Nagyközségi Közös Tanács részévé nyilvánították. Örkény lett a székhelye a táborfalvai és tatárszentgyörgyi téeszek csatolásával kialakult hatalmas, s helyben jelentős ipari tevékenységet is folytató agrárkomplexumoknak, továbbá a járás déli községeiben kialakult takarékszövetkezeteknek is.
Örkény infrastruktúrája az 1960-as évektől indult fejlődésnek. Itt épült ki a régió első községi vízműve, szak-, majd (néhány éve innovatív törekvéseivel is figyelmet keltő szakközépiskolává szervezett) szakmunkásképzője, itt történtek meg az első (ambivalens hatásai mellett is fontos) lépések az Ilona-major cigánytelepének felszámolására, az egyre súlyosabb helyzetbe került cigány lakosság faluba telepítésére és helyzetének javítására.
1984-ben Hernád, 1989-ben Táborfalva, majd 1990-ben Pusztavacs vált közigazgatásilag függetlenné. A rendszerváltást követő években a települések önállósodási törekvése volt a jellemző, míg az 1990-es évek második felétől – felismerve az összefogásban rejlő lehetőségeket – több közös fejlesztés került megvalósításra, illetve folyik jelenleg is. Ezekben a projektekben a vezető szerepet mindig Örkény töltötte be.
× × ×
forrás: wiki
Örkény Pest-megye déli részén, a Dabasi járás területén fekszik. Távolsága Budapest központjától 53, Kecskeméttől 36 kilométer. Örkény megközelíthető az M5-ös autópályáról az 52-es kijárattól. A településen áthalad a 142-es számú (Budapest-Nyugati–Lajosmizse–Kecskemét) vasútvonal, és az 5-ös számú főközlekedési út.
Örkény területének egésze a Kiskunsági homokháton terül el, a népnyelv sívónak nevezi a település talaját alkotó holocén folyami homokot.
Örkény természeti látványosságai közé tartozik a város nyugati határában elterülő katonai lőtér borókás-nyáras társulása. A Bögölyjárás néven ismert területet a 18. századig legelőként használták. A túllegeltetés következtében azonban annyira tönkrement, hogy területén megindult a homokdűnék vándorlása. Az 1784-es első katonai felmérés során Bögölyjárás deserte (sivatag) besorolást kapott. A tönkrement területet II. József idején kezdték katonai lőgyakorlatok céljára használni. A legeltetés megszűnt és elkezdődött a növényzet záródása. Azóta a területen folyamatosan regenerálódott a homokpusztai növényzet, ma is jól megfigyelhetők a pusztai gyep, a borókás-nyáras és a homoki tölgyes társulások koncentrikus foltjai.
A város külterületén, Bikahegy tanyacsoport mellett találhatók a tatárjárás után egy kunhalom köré épített földvár maradványai. Az 5-ös főút mellett található a Pálóczy-Horváth-kastély, amely jelenleg a város művelődési házaként működik.1888-ban jelent meg Örkényen a református nemes, a vállalkozó kedvű Pálóczy-Horváth István, aki a téglagyár, a református templom, tanyasi iskolák és a máig működő mezőgazdasági szakközépiskola mellett megépíttette a ma is látható kastélyt. Pálóczy-Horváth István nevét és alakját a szakközépiskola és a református templom parkjában található mellszobor őrzi. A település másik jelentős építészeti emléke a Fischer-kúria, amely napjainkban a településen működő festékgyár adminisztrációját szolgálja.
Örkény falumúzeuma egy 1845-ben épült parasztházban tekinthető meg az Arany János utca 46. alatt. A város határában helyezkedik el az EuroRing névre keresztelt autós és motoros versenypálya.
× × ×
forrás: metapedia
Örkény, nk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. alsódabasi j.-ában, a Budapest-Lajosmizse -kecskeméti vasút- és autóbuszvonalon, (1930) 6841 lak. Itt van a vitézi rend gazdaképző-iskolája, a honvédség tüzérségi lőtere, az "Örkény vitéz" honvéd lovas gyakorló és kiképzőtábor, valamint a honvéd erdőmérnöki hivatal.
(2010) Örkény város Pest megyében, a Dabasi kistérségben.
Örkény Pest-megye déli részén, a Dabasi kistérség területén fekszik. Távolsága Budapest központjától 53, Kecskeméttől 36 kilométer. Örkény megközelíthető az M5-ös autópályáról az 52-es kijárattól. A településen áthalad a 142-es számú (Budapest-Nyugati–Lajosmizse–Kecskemét) vasútvonal, és az 5-ös számú főközlekedési út. Örkény területének egésze a Kiskunsági homokháton terül el, a népnyelv sívónak nevezi a település talaját alkotó holocén folyami homokot.
A település keletkezésének pontos időpontját nem tudni, de a régészeti kutatások során előkerült leletek azt bizonyítják, hogy ezen a vidéken már a honfoglalást követő években éltek emberek. Ennek oka földrajzi eredetű: nem messze volt a Duna egyik ága, a Sárvíz, amely áradások idején az alacsonyabban fekvő földeket elöntötte, így azok lápos, mocsaras területekké váltak a belvizes területekkel együtt. Örkény és környéke homokdombvonulatával kiemelkedik ebből, és ezáltal vált megfelelővé a letelepedéshez. Ez a kiemelkedés áradások idején is alkalmas volt közlekedésre, elsősorban ennek köszönhető, hogy itt alakult ki a Szegedi nagyút, a Magna via. A középkorban Örkény előrelépéséhez nagyban hozzájárult, hogy a fenti út mellett megközelítőleg egynapi útra esett Budától, illetve Pesttől, így az utazók, kereskedők és kíséretük, mint pihenő- vagy megszállóhelyet vették igénybe. Az út fontossága folyamatosan nőtt. A hadsereg is rendszeresen használta vonulóútvonalnak, valamint postaútként is működött. Mivel több postaútvonal ágazott itt szét, Örkényen fontos elágazó és lóváltó postaállomás jött létre. A 18. század első harmadától a Grassalkovich család birtokába került. A pusztai postaállomás jobbágyokkal való betelepítése (1784) II. Grassalkovich Antal nevéhez fűződik. Ezután Örkény lakossága lassú egyenletességgel fejlődött. A Grassalkovich uradalom építészének tervei alapján 1844–47-ben épült meg a Szent Lipót tiszteletére szentelt római katolikus templom. Az 1870-es években a földtulajdonos a silány termőterületet értékesítette lőtér céljára a Császári és Királyi Hadsereg számára. Ettől az időponttól máig igen jelentősek a katonai gyakorlatozások, és távoli alakulatok tagjai is megjelennek a területen. A lényeges változások Örkény történelmében 1888 után következtek be, amikor is Pálóczi-Horváth István szabad kezet kapott a hatalmas kiterjedésű, kiaknázatlan lehetőségeket rejtő uradalom felett. Örkény az ő tevékenysége alatt felvirágzott. 1889-ben megindult a vasúti közlekedés, mind személy-, mind teherfuvarozás. Pálóczi és felesége ingyen bocsátotta a vasút rendelkezésére a szükséges területet, nagyban elősegítve ezzel a település további fejlődését. 1889–93 között építtették a ma Szabadidő Központként funkcionáló Pálóczi-Horváth-kastélyt. Megalkotta a Pálóczi-Horváth telepet (ma Táborfalva), továbbá a Várady telepet (ma Hernád része). Építtetett tégla- és cserépgyárat, tanyasi és belterületi iskolákat, majd a Gazdaképzőt. A református templomot 1923–26-ban is az ő segítségével építették. A községben a szállítást kisvasúttal oldották meg, ami fontos szerepet játszott a lakosság falun belüli közlekedésében is. A lakosság egy részének külterületi koncentrálódása végül Táborfalva leválásához (1949) vezetett, de 1970-ben újra visszacsatolták, mert Hernáddal és Pusztavaccsal közösen az Örkényi Nagyközségi Közös Tanács részévé nyilvánították. Örkény lett a székhelye a táborfalvai és tatárszentgyörgyi téeszek csatolásával kialakult hatalmas, s helyben meghatározó ipari tevékenységet is folytató agrárkomplexumoknak, amellett a járás déli községeiben kialakult takarékszövetkezeteknek is. Örkény gazdasága az 1960-as évektől indult fejlődésnek. Itt épült ki a régió első községi vízműve, szak-, majd (néhány éve megújuló törekvéseivel is figyelmet keltő szakközépiskolává alakult) szakmunkásképzője, itt történtek meg az első lépések az Ilona-major romatelepének felszámolására, az egyre nehezebb helyzetbe került cigány lakosság faluba telepítésére és életkörülményeinek javítására. 1984-ben Hernád, 1989-ben Táborfalva, majd 1990-ben Pusztavacs vált közigazgatásilag önállóvá. A rendszerváltást követő években a települések önállósodási törekvése volt a jellemző, míg az 1990-es évek második felétől – felismerve az összefogásban rejlő lehetőségeket – több közös fejlesztés került megvalósításra, illetve folyik jelenleg is. Ezekben a tervekben az irányító szerepet mindig Örkény töltötte be.
Örkény természeti látványosságai közé tartozik a város nyugati határában elterülő katonai lőtér borókás-nyáras társulása. A Bögölyjárás néven ismert területet a XVIII. századig legelőként használták. A túllegeltetés következtében azonban annyira tönkrement, hogy területén megindult a homokdűnék vándorlása. Az 1784-es első katonai felmérés során Bögölyjárás Deserte (sivatag) besorolást kapott. A tönkrement területet II. József idején kezdték katonai lőgyakorlatok céljára használni. A legeltetés megszűnt és elkezdődött a növényzet záródása. Azóta a területen folyamatosan regenerálódott a homokpusztai növényzet, ma is jól megfigyelhetők a pusztai gyep, a borókás-nyáras és a homoki tölgyes társulások koncentrikus foltjai. A város külterületén, Bikahegy tanyacsoport mellett találhatók a tatárjárás után egy kunhalom köré épített földvár maradványai. Az 5-ös főút mellett található a Pálóczy-Horváth-kastély, amely jelenleg a város művelődési házaként működik. 1888-ban jelent meg Örkényen a református nemes, a vállalkozó kedvű Pálóczy-Horváth István, aki a téglagyár, a református templom, tanyasi iskolák és a máig működü mezőgazdasági szakközépiskola mellett megépíttette a ma is látható kastélyt. Pálóczy-Horváth István nevét és alakját a szakközépiskola és a református templom parkjában található mellszobor őrzi. Örkény falumúzeuma egy 1845-ben épült parasztházban tekinthető meg az Arany János utca 46. alatt. A város határában van az Euro-Ring.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése