Bevezető
Anyai dédnagymamám, Bajczer Mária Egerben élt testvéreivel és szüleivel. Egyik testvére, Bajczer Margit 1910. november 5-én megházasodott Egerben. A férjét Schmidmann Lászlónak hívták, foglalkozása szobrász, lakhelye Eger, Deák Ferenc út 54. volt. A házassági anyakönyvi kivonat megjegyzés rovatában odaírták, hogy "a vőlegény a közéletben Becska családnevet visel."
Schmidmann László szobrász
1888. január 23-án született Székesfehérváron Becska László néven. Édesapja Becska Ferenc, édesanyja Cséplő Julianna volt, mindketten római katolikus vallásúak. A kis László 1888. január 25-én lett megkeresztelve, keresztszülei Luttor Ferenc lakatos és Piszi Rozália, szintén római katolikus vallásúak.
A székesfehérvári tóvári iskolában végezte általános iskolai tanulmányait kitűnő eredménnyel, bár az 1901-es év bejegyzése szerint kimaradt. (???)
Édesapja 1910. május 17-én a nevét Becska Ferencről Schmidmann Gyulára változtatta. László ekkor 22 éves volt és már szobrászattal foglalkozott, a házassági papírok szerint Egerben lakott. Sajnos az újságokban és a hivatalos iratokon is sokszor hibásan Schmiedmann néven szerepel.
Az általános iskolai tanulmányai után sajnos nem tudjuk hol tanult tovább. Egy újságcikkből kiderül, hogy Münchenben tanulta a szobrász mesterséget. Az 1968-ban megjelent Művészeti lexikon 4. kötetében szűkszavúan említik, hogy a Münchenben kezdett tanulmányait Budapesten Stróbl Alajosnál fejezte be, valamint a lexikon felsorolja három munkáját is, viszont az 1935-ös Művészeti lexikon 2. kötetében, egy kicsit többet megtudhatunk róla [20].
Egy 1910-es egri újságban megjelent feljegyzésből tudjuk: "A szervita-rendház homlokfalába helyezett fekete (svéd-gránit) emléktábla egy hasáb trachitkő-keretbe van illesztve, melynek felső részét a magyar címer hármas halmának kettős keresztje, alját pedig a szervitarend szokásos jelvénye díszíti. A stílszerű figurális szobrász-munkát Becska László szobrász végezte..." [1]
Az 1912-es lakásjegyzékben már szobrászként szerepel. Ekkor már felvette ő is a Schmidmann nevet és a Budapesti Cím- és Lakásjegyzék szerint az I. ker. Bors u. 20. szám alatt lakott (ma Hajnóczy József utca).
1913-ban már az I. ker. Attila utca 13-ban lakott, az akkori lakásjegyzék szerint.
1921-ben több újságban is hírt adtak arról a budapesti márványreliefről, amit a herminamezői egyházközség készíttetett a pápa magyarországi követéről, Schioppa Lőrinc [Lorenzo Schioppa] nunciusról. [2]
Ugyanerről a Magyarság című újságban ez olvasható: "Márványdombormű a nunciusnak.
A Herminamezei Egyházközség szeptember 11-én meleg családiassággal ülte meg templombúcsúját. Schioppa Lőrinc pápai nuncius celebrálta a misét. Az egyházi ünnepségek után a Herminazárda színháztermében az egyházközség intim hangulatú ünnepség keretében nyújtotta át a nunciusnak, a róla készült művészi bércű márványreliefét. A mű Schmiedmann Lászlónak pompásan sikerült munkája. Az átadáskor az egyházközség világi elnöke, Balás Béla nyugalmazott főispán tartott francia nyelven beszédet. A nuncius válaszában örömét fejezte ki az egyházközség családias szelleme fölött." [3]
Az ő műve az 1921-ben készített, első magyarországi Luther-szobor is, amelyet Kalaznón állították fel. [5]
Fotó: Pálinkás Norbert (2025)
Anyai szeretet, melyet 1921-ben készített [4] és Emlékezés [6].
1924-ben az Ország-Világ című magazinban egy rövid életrajzot olvashatunk S. L.-ról (ekkor még csak 36 éves) és három szobrát is bemutatják [18]. A három szobor: Zsuzsánna, Álom, Bűnbánó.
Ugyanebben az évben, a december 7-iki Ország-Világ lapszámban, egy kétharmad hasábos írás jelent meg S. L.-ról és négy márvány reliefjéről [19].
Az Ország-Világ 1925-ös egyik írásában [7] említik, hogy "... Schmiedmann László Amazon szobra hamarosan vevőre fog találni …"
Egy szintén 1925-ben megjelent újsághír szerint Schmidmann László egy bronz-relief-képet mintázott. [8]
Az 1928. évi lakcímjegyzék szerint a VI. ker. Erzsébet királyné út 68. szám alatt lakik. Ugyanebben az évben a Nemzeti Újság október végén megjelent cikkében egy szoborszentelésről írnak, ami a Krisztinavárosi plébániatemplomban történt [9].
Török József írásában két újabb Schmidmann László által készített szobrot találunk: "A templom tovább gazdagodott. Schmidmann László szobrászművész 1928-ban készítette el a fehér márványból faragott Jézus Szíve-szobrot, és ugyancsak az ő alkotása a Fájdalmas Anya szobra 1931-ből." [10].
A Krisztina téri plébániatemplom berendezéseinek bemutatása során két szobornál említik S.L.-t: "Az oltárasztalokon álló Mária-, ill. Krisztus-szobrok Schmidmann Lászlótól származnak, 1928, ill. 1931-ből." [17]
Fotó: adtarcanum (1955)
Ebben a templomban házasodott, 1836-ban gróf Széchenyi István és özvegy Zichy Károlyné Seilern Crescence, valamint 1857-ben Dr. Semmelweis Ignác és Weidenhoffer Mária.
1932. október 18. óta laktak – Schmidmann László és Bajczer Margit – a IX. ker. Balázs Béla (korábban Ranolder) u. 5. szám alatti, III. em. 18. lakásban [14].
"I. és II. világháborús emlékmű
Az evangélikus templom kertjében [Kalaznón] 1934-ben avattak fel az I. világháborús emlékművet, Schmidmann László szobrászművész alkotását. [...] Sokan visszatértek a templomkertben álló világháborús emlékmű 1989. évi felújítására és újra avatására is." [15]
Két, 1940-ben megjelent említés is érinti Schmidmann Lászlót a Fővárosi Közlönyben: egyrészt tanszéki kinevezés a díszítő- és rokonipari szaktárgyi és szakrajzi tanszékre [11], másrészt születési adatokkal ellátott adatok [12].
Egy 1942-ből származó iskolai értesítőben egy szobor leleplezés kapcsán említették meg a nevét [13]. Ezt az emlékművet 2018-ban újra felavatták: "100 évvel ezelőtt ért véget az I. világháború, melyben több hunfalvys tanár, diák vesztette életét. Emlékükre 1942. novemberében az akkori diákok emlékművet állítottak, amit most helyreállítottunk és újraavattunk. [...] A Hősi Emlékmű Schmiedmann László alkotása." (URL: https://www.hunfalvy-szki.hu/hu/hirek/1918-as-emlekmu-ujravatasa Utolsó elérés: 2025-03-11)
Baránszky Jób László: Otthonaim című cikkében említi a nevét: "Édesanyám profiljának márványreliefje Schmiedmann László szobrászbarátom kezeműve..."
Egy 2018-ban írt, Kalaznóról szóló blogposzt megemlíti, hogy a falut bemutató filmben egy Luther szobor áll az oltár előtt, de már a blog írója sem látta azt mikor felkereste a települést. A linkelt youtube videó sajnos már nem elérhetetlen. [16]
Schmidmann László szobrai, megjelenési adatok szerint
fekete emléktábla (1910), szervita-rendház; [Becska néven]
első magyarországi Luther-szobor (1921), Kalaznó;
A pápa magyarországi követe: Schioppa Lőrinc nuncius (1921?), Budapest;
Anyai szeretet (1921), ?;
Emlékezés (1921), ?;
Zsuzsánna (); [kiállítva a Műcsarnokban, 9 darab van magánkézben]
Álom (); [Angliába került]
Bűnbánó (); [kiállítva a Dante-kiállításon]
Nagymama (), ?; bronz-relief
Amazon (1925?), ?;
Nádas Kálmán bronz-relief (1925?), ?;
Jézus Szentséges Szíve (1928), Budapest;
Mária (1928), Budapest;
Krisztus (1931), Budapest;
Fájdalmas Anya (1931), Budapest;
I. és II. világháborús emlékmű (1934), Kalaznó;
Brocskó Lajos síremléke (1939), Budapest;
Hősi Emlékmű (1942), Budapest;
Baránszky Jób László édesanyjának profilképe (?), ?
Köszönetnyilvánítás
Polyák Dávid (könyvtáros, Bod Péter Könyvtár Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar)
Pálinkás Norbert (elnök, A Fejlődő Kalaznóért Egyesület)
Hivatkozások
[1] - Eger, 1910 (33. évfolyam, 32. szám) 1910-10-19, 3. oldal
[2] - Uj Idők, 1921 (27. évfolyam, 19. szám) 1921-10-01, 380. oldal
[3] - Magyarság, 1921. szeptember (2. évfolyam, 203. szám) 1921-09-14, 5. oldal
[4] - Uj Idők, 1924 (30. évfolyam, 42. szám), 1924-10-12, 323. oldal ; lásd még Magyar Lányok, 1924 (30. évfolyam, 31. szám) 1924-11-01, 487. oldal
[5] - Uj Idők, 1924 (30. évfolyam, 47. szám), 1924-11-16, 451. oldal – Baronesse alcímmel
[6] - Uj Idők, 1924 (30. évfolyam, 52. szám), 1924-12-21, 573. oldal
[7] - Ország-Világ, 1925 (46. évfolyam, 50. szám) 1925-12-13, 415. oldal
[8] - Néptanítók lapja 1925 (58. évfolyam, 13-14. szám) 1925-04-06, 25. oldal
[9] - Nemzeti Ujság, 1928. október (10. évfolyam, 248. szám) 1928-10-31, 14. oldal ; lásd még Budapesti Hírlap, 1928. október (48. évfolyam, 247. szám) 1928-10-30, 9. oldal ; lásd még Pesti Hírlap, 1928. október (50. évfolyam, 247. szám) 1928-10-30, 11. oldal ; Magyarság, 1928. október (9. évfolyam, 247. szám) 1928-10-30, 12. oldal
[10] - Török József: A krisztinavárosi Havas Boldogasszony plébánia 355–365. In: Beke Margit: A katolikus Budapest 1. Általános Történeti szempontok – Plébániák (Budapest, 2013). forrás: https://krisztinatemplom.hu/wp-content/uploads/2019/09/kriszitinavarosi-havas-boldogasszony-pl.pdf
[11] - Fővárosi Közlöny, 1940 (51. évfolyam, 32. szám) 1940-07-23, 873. oldal
[12] - Fővárosi Közlöny, 1940 (51. évfolyam, 32. szám) 1940-07-23, 994. oldal
[13] - Iskolai értesítők, Budapest - II. kerületi Hunfalvy János felső kereskedelmi iskola II. kerületi Hunfalvy János felső kereskedelmi iskola, Budapest, 1942, 20. oldal
[14] - adat a családi iratokból
[15] - https://www.kalazno.hu/a-telepulesrol/nevezetessegek/
[16] - https://regmult.blogspot.com/2018/03/kalazno-kala.html?m=1
[17] - Horler Miklós et al.: Budapest műemlékei I. - Magyarország műemléki topográfiája 4. (Budapest, 1955), 770 oldal.
[18] - Ország-Világ, 1924 (45. évfolyam, 43. szám) 1924-10-19, 306. oldal https://adt.arcanum.com/hu/view/OrszagVilag_1924/?query=schmidmann&pg=267&layout=s
[19] - Stadler István: A modern relief mestere. Ország-Világ, 1924 (45. évfolyam, 50. szám) 1924-12-07, 362. oldal
https://adt.arcanum.com/hu/view/OrszagVilag_1924/?query=schmidmann&pg=323&layout=s
[20] - Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935), 422. oldal https://adt.arcanum.com/hu/view/Lexikon_MuveszetiLexikon_2/?query=schmidmann&pg=421&layout=s
[21] -
| összeállította: Makra Szabolcs |
| Az oldal létrehozva: 2024-12-18 |
| Utolsó módosítás: 2025-04-28 |
 |
| Creative Commons 4.0 Magyarország Licenc Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése